Térkép - Kadıköy

Kadıköy (ókori nevén Kalcedón, Khalkédón vagy Chalcedon) Isztambul egyik kerülete (szemt), mely a város ázsiai oldalán, a Márvány-tenger partján fekszik. A kerület az ázsiai oldal kulturális központja, számtalan üzletével, szórakozóhelyével, éttermével és könyvesboltjaival. 1928-ban lett önálló kerület, azelőtt Üsküdarhoz tartozott. Északon Üsküdar és Ümraniye, északkeleten Kartal, keleten Maltepe határolja.

Kadıköy maga régebbi, mint Isztambul bármelyik európai oldalán fekvő része. Fikirtepénél i. e. 5500-ig visszamenőleg találtak rézkori ékszereket, kerámiákat, kőből és bronzból készült tárgyakat illetve csontokat. Az itt valaha elterülő Khalkédón (Chalcedon) nevű települést megarai görögök alapították i. e. 685-ben, néhány évvel Bizánc létrejötte előtt. Khalkédón úgy is nevezték, mint a „vakok városát”. A legenda szerint Bizánc alapítójának azt jósolták, hogy városát a vakok városával szemben fogja felépíteni. Kalcedón elhelyezkedése pontosan megfelelt a jóslatnak, hiszen a város lakói úgy tűnik, nem vették észre, hogy a másik oldal sokkal megfelelőbb terület, kiválóan védhető az Aranyszarv-öböl sajátosságai miatt.

A város a történelem folyamán többször gazdát cserélt, perzsák, bithüniaiak, rómaiak, a bizánciak. 451-ben itt tartották a kereszténység egyháztörténetében fontos khalkédóni zsinatot.

Később az arabok, a keresztesek és a törökök hódították meg. A IV. keresztes hadjárat idején tulajdonképpen földig rombolták, 1353-ban pedig oszmán kézre került (csaknem száz évvel azelőtt, hogy Konstantinápolyt meghódították). Ennek is köszönhető, hogy Kadıköyben található Isztambul legrégebbi mecsete.

Konstantinápoly elfoglalásakor Kalcedón a város határain kívül eső vidék volt, azonban hamarosan hozzácsatolták Konstantinápoly igazgatásához, innen ered a kerület mai neve, a Kadıköy jelentése „a bíró falva”, jelezve, hogy városi bíráskodás alá tartozott. Az oszmán időkben a kerület népszerű piactér volt, ahol mezőgazdasági terményekkel kereskedtek. Laktak itt örmények, görögök, zsidók és törökök, a keresztény lakosság számára épült templomok és a zsidó zsinagógák ma is állnak.